30 éve történt: Göncz Árpád Zala megyében járt, Somogy megyében pedig romlott a közbiztonság

Heti összefoglalónk következik a 30 évvel ez előtt történtekről. Felemelő és egyben szívszaggató visszagondolni arra az időszakra, amikor a Délszláv-háború dúlt, és Somogy megyében megduplázódott a bűncselekmények száma…

Göncz Árpád Zala megyében

  1. január 29., szerda – A megye nemcsak a történelem, hanem a jelen racionális alkotóeleme is. Nem egyszerűen közigazgatási, földrajzi, hanem gazdasági és művelődési egység is, anyagi, szellemi javak műhelye, a városok nagyobb felelősségével, ami nem csökkentheti a legapróbb település felelősségét sem. A mai megye akkor tölti be szerepét, ha szolgáló megyévé válik – hangoztatta Göncz Árpád köztársasági elnök a Zala Megyei Önkormányzat szerdai ünnepi közgyűlésén, amelyet a megye címerének, zászlajának és pecsétjének felavatása alkalmából tartottak Zalaegerszegen, a megyeházán.

A pajzs alakú, zöld háttérben aranyozott koronát és aranyozott sávban zöld nyilat ábrázoló címerrel díszített zászlót Konkoly István szombathelyi megyéspüspök, Tislér Géza, református egyházkerületi főjegyző, Balogh András evangélikus lelkész és a Berger István főrabbi köszöntőjét tolmácsoló Vajda Tibor, a zalaegerszegi zsidó felekezet vezetője áldotta meg. A jelképeket – amelyeket Frimmel Gyula zalaegerszegi grafikus tervezett – a köztársasági elnök adta át Pálfi Dénesnek, a megyei közgyűlés elnökének, emlékszalagot kötve a megyezászlóra. Ezt követően Hegedűs Tamás, veszprémi köztársasági megbízott, majd a legkisebb zalai település, Gosztola és a két megyei jogú város polgármestere, valamint a keszthelyi cserkészcsapat küldötte kötött szalagot a zászlóra.

Az ünnepség után Göncz Árpád kötetlen beszélgetés keretében találkozott a megyei közgyűlés tagjaival, a különböző szervezetek vezetőivel, majd a Balaton Szállóban ideiglenes otthont kapott 76 horvátországi menekültet kereste fel.

A zömmel idősekből és gyerekekből álló csoporthoz szólva a köztársasági elnök elmondta: szeretné, ha éreznék, hogy Magyarország nemcsak szolidáris velük, hanem szeretettel is fogadta őket.
„Szívemből remélem, hogy minden délszláv köztársaság elindul a végső és olyan béke felé, amelynek nem lesz vesztese. Kívánom, hogy minél előbb visszajuthassanak hazájukba, begyógyíthassák sebeiket. Tartsanak meg majd bennünket jó emlékezetükben, és vigyék magukkal a két ország testvériségének hitét. Ígérem, hogy hazájuk felépítésében segíteni fogunk” – mondotta Göncz Árpád.

Meghatóan szép és szomorú percek váltották egymást. Göncz Árpád szeretettel simogatta meg Zdenka Belic kéthónapos kislányát, Katerinát, akit Zalaegerszegen anyakönyveztek, lévén, hogy az ottani kórházban született. Sírva borult az elnök vállára a három kicsire vigyázó nagymama, Melánia Mandi. – Mama vége lesz hamarosan a háborúnak – ölelte át vigasztalóan Göncz Árpád.

Hirdetés
Iskolát keresel gyermekednek? Katt ide!

Megtekintve a menekülőknek kifogástalan elhelyezést nyújtó szobákat, a köztársasági elnök elismerően jegyezte meg, hogy kevés helyen tudtak ilyen jó körülményeket teremteni.

Kora délután a Zalahús Részvénytársasághoz látogatott a köztársasági elnök és kísérete. Ott Farkas Imre vezérigazgató vázolta a jól prosperáló húsipari cég fejlődését, nem hallgatva el a mezőgazdaság, ezen belül az állattenyésztés helyzetéből fakadó várható alapanyagellátási gondokat. A vállalat jelenleg 25 országba exportál, stabil a pénzügyi helyzete, amit az üzemlátogatáskor bemutatott és bankhitel nélkül épített korszerű hűtőház is példáz.

– A Zalahús modell a szellemi és pénztőke hasznosítása és a menedzselés szempontjából – összegezte benyomásait Göncz Árpád.

A látogatást követő sajtóbeszélgetésen külpolitikai kérdésekre válaszolva az elnök többek között hangsúlyozta: „Bízom benne, hogy Slobodan Milosevic válaszol a neki küldött levelemre, amelynek kedvező fogadtatása volt Belgrádban. Valóban alapvető és közös érdekünk a délszláv köztársaságokkal, így a szerbekkel való további jó viszony, annál is inkább, mert Szerbia nyugati „kijárata” Magyarország, s nekünk sem lehet közömbös az ottani magyarság sorsa, jövője.”

Zalaegerszegi látogatásának befejeztével Göncz Árpád Marcaliba utazott.

Egy év alatt tizenötezer bűncselekmény Somogyban

  1. január 28., kedd – Somogy az öt legveszélyeztetettebb megye közé tartozik a tízezer lakosra számított bűnözés alapján. Erről számolt be kedden a megyei önkormányzatnak Ferenczi László ezredes, a megye rendőrfőkapitánya. A képviselők először hallhattak „első kézből” arról, milyen a megyében a közrend és a közbiztonság. A tények és a számok bizony nem sok jóról tanúskodnak.

Az elmúlt öt évet átfogó jelentésből kitűnt, hogy ez idő alatt a bűncselekmények száma kétszeresére nőtt. Csak az elmúlt évben mintegy tizenötezer bűnügyben folytattak nyomozást. Főként
Kaposváron és a Balaton-parti településeken adtak a korábbinál jóval több munkát a bűnözők a rendőröknek.

Több mint tízezer lopást és betöréses lopást jelentettek a múlt évben, s ezeket többségében szervezett bűnözők követték el. Ugrásszerűen megnőtt a rablások száma (kilencvenhárom ilyen eset
volt tavaly), amelyeknek elsősorban idős, egyedülálló emberek voltak a kárvallotjai. Ezekhez képest számban csekély, mégis mérhetetlenül súlyosabb bűncselekmény – emberölés – tíz, annak kísérletére pedig tizennégy esetben történt. Motivációja szinte mindig megromlott családi kapcsolat, a bosszú és a nyereségvágy voltak.

A közmegítélés jóval elnézőbb a közlekedési bűncselekményekkel szemben, pedig a sokszor súlyos sérülést, vagy halált okozó évi ezer baleset csaknem kilencven százalékáért az ittas vezetés okolható.
Elgondolkodtató adat, hogy a vizsgált öt évben kilencvenhat ember halt meg a megye útjain.

Forrás: MTI Archívum

Képünk illusztráció, forrása: pixabay.com

Szólj hozzá!