30 éve történt: tiltakozás a vízdíj-emelés ellen, válóper nemvárt fordulatokkal és angolnapusztulás

Rendszeres rovatunkban minden héten visszakeressük a hírarchívumokban, hogy pontosan 30 évvel korábban milyen összefüggésben szerepelt a Balaton az országos hírekben. Nosztalgiázzanak velünk kedves Olvasóink!

Balaton-parti tiltakozás a vízdíj-emelés ellen

  1. január 17., péntek – Tiltakoznak a Balaton-parti önkormányzatok a víz- és csatornadíj nagymérvű emelése ellen. Véleményüket és érveiket Siklós Csaba miniszternek címzett nyílt levélben fogalmazták meg a Balaton-parti Települési Önkormányzatok Szövetségének pénteki közgyűlésén Balatonfüreden.

Azt sérelmezik, hogy a Dunántúli Regionális Vízműhöz tartozó tóparti települések az országban a legmagasabb díjakat fizetik, íly módon őket terheli mindaz a hátrány, amely a vízmű eredménytelen, gazdaságtalan működéséből ered. A Balaton-parti lakosokkal fizettetik meg a vízművek – a levél szerint – gigantomániás törekvéseit. A települések polgármesterei úgy látják, hogy a víz- és csatornahasználati díj nagymérvű emelése kedvezőtlen hatással lesz a tó környezetvédelmére is.

A Balaton-parti Települési Önkormányzatok közgyűlésén döntöttek arról is, hogy kibővítik a tagjaik sorába felvehetők körét. Így beléphetnek a balatoni szövetségbe az úgynevezett háttértelepülések is, amelyek közvetve jelentős szerepet vállalnak a balatoni idegenforgalomban, érdekeltek a regionális tervek elkészítésében, megvalósításában. Falvak és városok jelezték belépési szándékukat,
köztük Veszprém megyei jogú város önkormányzata. (MTI)

Válóper nem várt fordulatokkal – Végkielégítés Boglárnak

  1. január 21., kedd – Sokan azt remélték, hogy a kettévált Balaton-parti település: Boglár és Lelle ezután már nem sokat hallat magáról, legalábbis, ami az önkormányzati csatározásokat illeti. A múlt év októberét – azaz a hivatalos szétválást – követően egy ideig csönd is volt. Aztán a legutóbbi balatonboglári képviselőtestületi ülésen ismét elszabadultak az indulatok. A képviselők magyarázatot követeltek a polgármestertől arra, miszerint ő, s a hivatal több dolgozója munkabér és végkielégítés címén hogyan vehetett föl több mint ötmillió forintot, holott ugyanazt a munkát végzik, mint korábban. Több képviselő az erkölcsi alapot hiányolta, mások jogi tisztázást követeltek, mondván, hogy ez nem más, mint tisztességtelen haszonszerzés.

A háborgó Bogláristák „megnyugtatására” a múlt hét végén megérkezett a Belügyminisztérium közigazgatásfejlesztési főosztályának a levele. Ebben az áll, hogy a pénz felvétele jogos volt, s ezt a válást kezdeményező településnek, azaz Balatonlellének kell megfizetnie, a dolgozók, s a polgármester munkaviszonya ugyanis a szétválással egyidejűleg jogutód hiányában megszűnt. Ettől független az, hogy Boglár polgármestere ugyanaz lett, aki Boglárlelléé volt, s az is, hogy a hivatal dolgozói is megmaradtak.

Hirdetés
Iskolát keresel gyermekednek? Katt ide!

A nem várt fordulat szerint tehát a válás a kezdeményező lelleieknek kerül meglehetősen sokba, ők most már csak abban bízhatnak, hogy ezzel most már végérvényesen megszűnik mindenféle kapcsolatuk és kötelezettségük a „testvérvárossal”. (MTI)

 

Az angolnapusztulást nem a környezetszennyezés okozta

  1. január 22., szerda – A balatoni angolnák nem a növényvédőszerek és a környezetszennyezés miatt pusztultak el, hanem állategészségügyi okokból. Ezért további angolnatelepítést nem terveznek a Balatonba. Tavaly négyszáz tonna angolnatetemet takarítottak el, ez 45 millió forintba került– közölték a Parlament környezetvédelmi bizottságának szerdai ülésén a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium vezetői.

A témával Ráday Mihály (SZDSZ) interpellációjával és az erre adott el nem fogadott válasszal kapcsolatban foglalkozott a bizottság. Szó volt arról, hogy miként javítható többek között a Balaton vízminőségvédelmével is a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium együttműködése. A két tárca például megállapodott már abban, hogy a Kis-Balaton fejlesztési munkáinak második üteménél – erre a költségvetés keretet biztosít – beleszólási jogot kap a környezetvédelem.

A vízügy keszthelyi laboratóriuma a környezet- és természetvédelmi szempontból indokolt elemzéseket is elvégzi. A korábbiaknál jobban biztosíthatják így, hogy a Kis-Balaton megfeleljen a vízvédelmi feladatoknak. Nem az eszközök újraelosztása, hanem a közös használata látszik célszerű megoldásnak más esetben is ­­– mondották a KTM illetékesei. A készülő vízügyi törvényt többek között a környezetvédelmi tárca is véleményezi majd. A vízügy, valamint a környezetvédelem hatás- és jogköreit megfelelően majd a készülő környezetvédelmi és a vízügyi törvény szabályozza.

Jó példa volt az együttműködésre a ráckevei Duna-ág és a Velencei-tó vízutánpótlásának megoldása. A két minisztérium 1992-re 15-15 millió forintot tett félre havaria-jellegű intézkedésekre, intervenciós alapként.

Szó volt még az ülésen az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról. Az ezzel kapcsolatos törvénytervezetről már megkezdte a vitát a Parlament. Sommer Ferenc, a KTM miniszteri biztosa, valamint több képviselő – az eddigi parlamenti vitát kommentálva – megjegyezte: elkeserítő ahogy képviselőtársaik a környezetvédelem ügyét értékelik.

Határozottan fel kellene lépniük azért, hogy a környezetvédelem ne megtűrt, utolsó helyre sorolt téma legyen – mondották többen.
Zsebők Lajos (MDF) a termékdíjjal kapcsolatban megjegyezte: ezt az áremelést nem kell ügyesen elrejteni az emberek elől, hanem éppen fordítva, tudatosítani szükséges: a benzinárnak a többi elvonáshoz képest igen kis része végre a környezetvédelmet szolgálja. (MTI)

Szólj hozzá!