Avagy: új Európa és globális világrend formálódása: Nemzetközi társadalom a globális korszakban
Az emberiség előtt álló globális problémák közül egy sem súlyosabb, mint az a fejlődési szakadék (development gap), amely az iparilag fejlett országok (É) és a világ népességének több, mint ¾-ét magába foglaló fejlődő vagy a realisztikus terminológia szerint: „kevésbé fejlett” országok (D) között alakult ki. Ez az meghatározás természetesen nem földrajzi elrendeződés alapján sorol be országokat. A világgazdaság centruma és perifériája közötti fejlődési szakadék az ezredfordulóra nemhogy csökkent, hanem tovább mélyült.
Globalizáció
- Az emberiség időben egyre jobban egységesedő fejlődéstörténete
- Egységes világgazdasági tér kialakulása
- Globalizált világgazdaság, de koncentráció és hierarchia jellemzi, nem homogenizáció:
- Centrum,
- Félperiféria,
- Periféria
A globalizáció értelmezései
- Hiperglobalista (R. B. Reich, P. Ducker)
A globalizáció új világrendet eredményez majd, amelyben a nemzetállamok elhalnak
“a tradicionális nemzetállamok mára természetellenessé váltak, egyenesen lehetetlen gazdasági egységek egy globális világban”. K. Ohmae - Szkeptikus (G. Thompson, P. Hirst)
Jelenlegi világunk minőségileg nem más mint a 18-19. század fordulóján, amikor gyarmatbirodalmak fűzték össze. A gazdasági regionalizáció a globalizáció ellen hat. Egységesedéssel szemben civilizációk összecsapása. (S.P. Huntington) - Átalakuláshívők
Köztes helyet foglalnak el a vitában. Átalakul a globális rend, de marad a régiből. Lesznek kormányok és államok, de a világ már nem államközpontú. Szerkezetváltás kell!
Globalizációs mítosz és valóság
- Nem csodaszer, nem összeesküvés
- Trilateralizálódás (3 központú: Európa, USA, Japán)
- “megédesített amerikanizáció” – USA hegemón törekvések, előnyök a globális piacból
- “Made in USA” címke van rá varrva (Fukuyama)
- Eltérő intenzitás: Északon, városokban, fiatalok körében nagyobb hatással
- Nemzeti identitások gyengülnek (helyette szubnacionális és szupranacionális identitások erősödnek)
- Nem tünteti el az államot, de átalakítja
- Szerepe volt a szocialista rendszer bukásában, s most ezen országok is részesei
Fejlődés: leggyakrabban használt fogalom a politikában. -> gazdasági fejlődés = gazdasági növekedés. Világbank jelentése (1948) – 100 USD/fő/év alatt: fejletlen országot jelent.
Magyarország: jövedelem különbség nő, materiális orientáltság nő. A gyerekek fele szegény családba születik. 5% mélyszegény, 30%-a szegény. 14%- krónikus depresszióban szenved. Kutatási kiadások csökkennek: ökolológiai lábnyom 3.5 ha/fő (2.8 ha/fő) nagyobb, mint a lehetőség.
Fejlődéselméletek
1. Piacorientált:
- Egyéni szabadságjogok
- Állam nem avatkozik be a piaci folyamatokba
- Kapitalizmus = gazdasági növekedés
- W. Rostow modernizációs elmélete „stádiumelmélete”: Öt stádiumból áll. A repülőgép röppályájához hasonlít.
Van egy hagyományos társadalom – talaj.
Nekirugaszkodás: 10%-os beruházási szint, modernebb technológia.
Felszállás: kialakulnak húzóágazatok. – technikai érettség.
Utolsó szint: magas szintű tömegfogyasztás kora. „automata pilóta”
- Államközpontú:
- Állam biztosítja a politikai stabilitást (akár erőszakkal), a széleskörű szociális programokat is megszabja a gazdasági fejlődés irányát. Hozzájárul az általános nyugalomhoz. (pl. Kelet-Ázsia Kistigrisek)
Fogalmak meghatározása
- Dependencia (függőség): Fontos feltenni azt a kérdést, hogy mivel magyarázható a fejlődési szakadék. A gyökerek egészen a gyarmatosításig vezetnek vissza, amelyek során a Nyugat a XIX. századra teljessé tette világgazdasági dominanciáját. A gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás keretében a fejlett ipari országok az elmaradott nyersanyagtermelő országokkal szemben nem csak a gazdasági erőfölényüket használták ki, hanem érdekeik érvényesítését politikai és katonai erőszakkal is kiegészítették. S hiába nyerték vissza politikai függetlenségüket a gyarmatosított államok a II. világháború után az addigra kialakított nemzetközi világrend előnytelen maradt a számukra.
- Aszimmetrikus interdependencia: A kölcsönös egymásra utaltságnak az a formája, amely nagyfokú egyenlőtlenségre épül: a kölcsönös függések rendszere igaz ugyan, az interdependencia mélységesen aszimmetrikus, mivel a felek alapvetően egyenlőtlen helyzetét tükrözi.
70-es évektől új vonások a nemzetközi munkamegosztásban: a transznacionális vállalatok által végrehajtott “iparkitelepítések” nyomán lökést kapott egyes harmadik világbeli országok iparosodása , azaz menekülő iparágak, melyeket olcsóbb volt a szegény országokban működtetni), az aszimmetria ma is a nemzetközi gazdasági kapcsolatok meghatározó vonása. Ezt tükrözi: Dél országai közül sokaknak a gazdasági szerkezetét még ma is sajátos kettőség jellemzi, vagyis többnyire szűk modern szektor és az eredeti működési feltételeitől jórészt megfosztott transznacionális szektor egymás mellett élése. -> Kizárólag a modern szektorukra kiterjedően tudnak bekapcsolódni a világgazdaságba, előnytelen feltételek mellett. - Fejlődési szakadék: A fejlett Észak és az elmaradott Dél közötti óriási különbség. Elválaszthatatlan a modernizáció terén elért sikerek és kudarcok magyarázatától, ennek pedig némi leegyszerűsítéssel két fő megközelítését különböztethetjük meg:
1. A nyugati kutatók többsége a modernizációt “westernizációval”, a nyugatosodással azonosítja, abból kiindulva, hogy a fejlődéseknek csak egyetlen újta lehetséges: az, amelyet a Nyugat taposott ki. E megközelítés alapja: az elmaradottságért elsődlegesen a belső tényezők felelősek: a gazdaság tradicionális jellege, a politikai intézményrendszernek a tradíciókhoz való kötődése, vagy épp az embereknek a tradicionális gondolkodásmódja. Megoldás: szakítani a hagyományokkal -> nyugati modell átültetése.
- A déli nézőpont más: a periféria optikáját tükröző megközelítés szerint a modernizációs kudarcért nem a belső, hanem a külső tényezők a felelősek (strukturalista elméletek). Kiindulópontja, hogy Észak és Dél történetileg kialakult strukturális kapcsolatban áll egymással, amit pedig leginkább az alá- fölé rendeltség, a függőség (dependencia) jellemez, ezért a magyarázatok e csoportját dependencia-elméleteknek is szokták nevezni. Szerintük: a periféria azért vallott modernizációs kudarcot, mert az Észak tulajdonképp kifejezetten ellenérdekelt a Dél felzárkóztatásában, a függőségi helyzet fenntartása sokkal inkább szolgálja az iparosodott centrum érdekeit.
Dependencia elméletek: klasszikus változatait Latin-Amerikához kapcsolódó szerzők dolgozták ki:
- Paul Prebisch (argentin közgazdász): a centrum akadályozza a periféria iparosodását, mert nyersanyag szolgáltatóként van rá szüksége.
- André Gunder Frank: A centrum-periféria kapcsolat a perifériának káros, akkor tud a legjobban fejlődni, amikor a centrumtól a legtávolabb kerül.
- Immanuel Wallerstein felhasználta a dependencia-elméleteket világrendszer-elméletéhez. Nem lát a centrum-periféria felosztásból kiutat. Minél elmaradottabb a periféria, annál jobb a centrumnak.
Differenciálódás a periférián:
- Feltörekvő országok “emerging countries” (Brazília)
- Kistigrisek, újonnan iparosodott országok (Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan, Hongkong)
- Negyedik világ (szubszaharai országok)
Folytatjuk…
Források