A Szent István-terem felújítása a Budavári Palotában

A Várkapitányság Kommunikációs Irodát kértem fel arra, hogy válaszolják meg kérdéseimet a Szent István-terem renoválásával kapcsolatban.

Mire szolgált a Szent István-terem?

A történelmi helyiséget díszvacsora és bál kíséretében 1902-ben nyitották meg a Budavári Palotában, udvari bálokra, vendégek fogadására használták, palotabéli körtúrák keretében pedig a nagyközönség számára is látogatható volt. A Szent István-terem történetének legünnepélyesebb mozzanataként 1916 decemberében IV. Károly – az utolsó magyar király – megkoronázása előtti napon itt bontották fel a Szent Koronát rejtő ládát, itt őrizték az ország és a nemzet legfőbb jelképét, s másnap innen vitték át a Mátyás-templomba.

A terem történelmi hátterének a feltárása mennyi időt vett igénybe?

A Szent István-terem tervezése már 2015-ben megkezdődött. Az összetett feladat­hoz az elődök munkáját vettük alapul, archív fotók, tervtöredékek, az eredeti terem berendezésének megmaradt darabjai, illetve próbadarabok segítették a különleges helyiség újra alkotását. A terem újra tervezője Angyal Tibor építész, az újjáépítés művészeti szakértője dr. Rostás Péter művészettörténész volt.

Mikor kezdődtek el a munkálatok?

Hirdetés
Iskolát keresel gyermekednek? Katt ide!

A déli összekötő szárny rekonstrukcióját a Nemzeti Hauszmann Program keretében – a falkutatás befejezése után – 2020 januárjában kezdtük meg és 2021 februárjában végeztünk vele. A munka során helyreállítottuk a homlokzatait és belső térszerkezetét, így mára ismét eredeti formájában látható. Ez a Budavári Palota elsőként helyreállított épületrésze. A régészeti feltárást követték a teremnek helyet adó déli összekötő szárny szerkezetépítési munkálatai, amelyek 2021 februárjára fejeződtek be. A 2021. márciustól-augusztusig tartó időszakban pedig elvégeztük a századforduló legjelentősebb történelmi termének belsőépítészeti kialakítását.

Mennyi szakember dolgozott azon, hogy ez a remekmű újra eredeti színében tündököljön?
Az újjáépítésben részt vevő hazai mesterek a Várkapitányság irányításával éveken át gőzerővel dolgoztak a berendezés kialakításán. A helyreállítás iparművészeti jelentőségét növeli, hogy a hiteles rekonstrukció érdekében mára már eltűnőben lévő mesterségek képviselői vettek részt az alkotásban. Pécstől Pápáig hét szakma kiválósága, országszerte mintegy húsz műhelyben több száz szakember dolgozott az eredetivel megegyező rekonstrukción.

Bárdi-Farkas Linzi

Információ és képek forrása: Várkapitányság Kommunikációs Iroda

Szólj hozzá!