Az alkotmány és az alkotmányosság

Alkotmány és alkotmányosság fogalma

Ha az alkotmány kifejezést nyelvileg nézzük, akkor a 18. századi magyarban egyfajta szerkezetet, alkotást jelentett. Ez a jelentés a jogi realitástól sem áll messze, hiszen olyan jogi konstrukcióról beszélünk, amely az állam szerkezetével és szervezetével kapcsolatos információkat tartalmaz.

A mai uralkodó nézet szerint az alkotmány olyan jogi norma, amely a társadalmi berendezkedés az egyén jogainak, valamint az állam felépítésének és működésének legalapvetőbb szabályait határozza meg. Az Alkotmány az állam alaptörvénye, a legmagasabb szintű jogi norma.

Az alkotmányt formális és tartalmi értelemben is lehet vizsgálni.

Formális értelemben az alkotmány

Az alkotmány egy különleges eljárás keretében elfogadott dokumentum, amely rendszerint törvény formájában jelenik meg. Formai értelemben az alkotmány a rendes törvények felett, a jogrendszer csúcsán helyezkedik el. Formai értelemben különbséget teszünk merev és rugalmas alkotmányok között.

Merev alkotmány: Formai értelemben azokat tekintjük merev alkotmánynak, melyek módosítása nehézkes, ezért alkotmánymódosításokra csak rendkívül bonyolult, esetleg kockázatos intézkedési szabályok alkalmazásával kerülhet sor. A legmerevebb alkotmány Belgium alkotmánya. (Itt, ha alkotmányt kívánnak módosítani, akkor az aktuális parlamentnek kell megjelölni azt a részt, amit módosítani akarnak. Ha megegyezés van, akkor a parlament feloszlatására kerül sor, új választásokra kerül sor. Az új parlamentnek is 2/3-os többséggel kell megválasztani a régi parlament által javítani kívánt alkotmányi részt.) Az is lehetséges, hogy a túl merev alkotmányt informális eszközökkel formálják. Például az alkotmánybíró/ bírói értelmezés segítségével az egyes részei új értelmet kapnak.

Rugalmas alkotmány: Formai értelemben annak tekinthető az az alkotmány, melynek módosítása nincs különösebb eljárási szabályokkal megterhelve. Ilyen többek között a magyar alkotmány (itt a 2/3-os többség elegendő).

Az, hogy egy alkotmány merev vagy rugalmas, az nem jelent értékítéletet. A merev és rugalmas alkotmányoknak megvannak a maguk előnyei és hátrányai is.

A merev alkotmány : Előnye az, hogy az alkotmány stabilitását biztosítani tudja, hátránya viszont, hogy a társadalmi változásokat, fejlődéseket nehezen tudja követni.

A rugalmas alkotmány: Előnye az, hogy a társadalmi fejlődésekre jobban tud reagálni, viszont hátránya, hogy nincs kellő védelme az indokalatlan módosításokkal szemben.

 

Tartalmi értelemben az alkotmány

Az alkotmány tartalmi értelemben különböző szabályokat alkalmaz. Az alkotmánynak van jogi tartalma. Az alkotmány jogi értelemben meghatározza a jogalkotó szerveket és az általuk alkotott jogszabályokat. Így az alkotmány a jogrend alapját képezi. Az alkotmány meghatározza az állami szervezeti kereteket. Az alkotmányokat politikai tartalmában is komplex jellegű. Rendelkezik a hatalom megszervezéséről és gyakorlásáról is. Az alkotmány ideológia tartalmat is hordozhat (például a szociális normákról, egyház-állam szétválasztásáról).

Tartalmi szempontból is beszélhetünk merev és rugalmas alkotmányról.

Merev alkotmány: Tartalmi szempontól viszonylag részletesen szabályozzák az alkotmányban rögzített tárgyköröket. Ilyen pl. a portugál, spanyol, görög, török alkotmány.

Rugalmas alkotmány: Tartalmi szempontól nem kívánják a tárgykörök tartalmi kereteit meghatározni, röviden rögzítik az államszervezeti kereteket. Azok részletszabályait külön törvényekre bízzák.

Hirdetés
Iskolát keresel gyermekednek? Katt ide!

Az alkotmány lehet írott és íratlan is. – A brit alkotmány íratlan.

Kinek áll jogában az alkotmányt kidolgozni és elfogadni?

A népszuverenitás eszméjéből kiindulva elvileg a népnek áll jogában alkotmányt kidolgozni és elfogadni. Azonban a gyakorlatban ez igen nehezen képzelhető el és nehezen is kivitelezhető. Az alkotmány elfogadásának a különlegességét az is mutatja, hogy már a kezdeményezők köre is korlátozott. Ez általában az adott ország parlamenti képviselőinek áll a jogában, illetve gyakran még az államfőnek, a kormánynak vagy akár a választópolgárok meghatározott csoportjának.

Az alkotmány elfogadása többféleképpen történhet

Alkotmányozó gyűlés fogadja el: Ez kifejezetten az alkotmány kidolgozására és elfogadására hozzák létre, és ha ez megtörténik, az alkotmányozó gyűlés többek között megszűnik, de előfordult, hogy ez a testület a klasszikus törvényhozó testületté alakult át. Bulgária és Venezuela ilyen alkotmányozó gyűlés segítségével fogadta el az alkotmányát.

A törvényhozó hatalom alkotmányoz: A parlamentek általában a rendes törvényhozási szabályoknál szigorúbb eljárási rend keretében alkotmányozhatnak. Általában speciális többség szükséges ahhoz, hogy egy törvényhozás alkotmányt tudjon elfogadni vagy módosítani. Ehhez általában a megválasztott képviselők 2/3-os vagy 3/5-ös többségére van szükség. Kétkamarás parlament esetén az is előfordulhat, hogy a két ház együttesen dönt az alkotmánymódosításról vagy az új alkotmányról. Erre a legjobb példa Németország, ahol a két háznak együttesen kell döntést hoznia.

Népszavazáshoz is lehet kötni: Ez lehetséges a parlamenti döntés megerősítéseként, vagy éppen egy adott testület által megírt alkotmányjavaslatot küldenek nép általi megszavazására. Ez leginkább a szovjet és jugoszláv utódállamokban volt jellemző.

Alkotmánnyal kapcsolatos helyzetek

Alkotmányozási szükséghelyzet: Forradalmak során beszélhetünk erről. Ebben az esetben az alkotmányozás általában nem kerülhető meg.

Organikus alkotmányfejlődés: akkor beszélhetünk erről, ha a társadalmi fejlődés következtében az országban bekövetkezett változások miatt egy alkotmány rendelkezései elavulttá válnak, és egy új alkotmány elfogadására van szükség. Erre jó példa az 1993-as belga alkotmányreform. Ekkor az 1831-es alkotmányi rendelkezéseket írták felül. De például a norvég alkotmányt 1814-ben fogadták el. Azóta többször módosították, de sosem merült az fel, hogy teljesen új alkotmány kéne elfogadni annak ellenére, hogy már eltelt több, mint 200 esztendő.

Alkotmány funkciói

Legitimációs funkció: Legalizálja a politikai rendszert és az állami főhatalmat.

Deklaratív funkció: Jogilag megfogalmazza a társadalom gazdasági és politikai berendezkedéseinek alapintézményeit.

Védelmi funkció: Védi a társadalmi rendet, alapjogokat biztosít. Megállapítja az állampolgárok gazdasági, szociális és kulturális jogait, de politikai és szabadságjogait, azok korlátait is.

Diszkrimináció tilalmának funkciója: Biztosítja az állampolgárok egyenjogúságát.

Kormányforma meghatározása: Szabályozza a kormányzati szervek feladatkörét, a kormány funkcióját, működését.

Szuverenitás biztosítása: Megerősíti a nemzetközi jogi szerződéseket. Az államok közötti jogi együttműködés tiszteletben tartását. Kinyilvánítja az államterület sérthetetlenségét és rendelkezik a felségjelvényekről.

 

Finkenzeller Kitti

Szólj hozzá!