Bíróságok, Alkotmánybíróság, Ombudsman

Bíróságok

A modern demokráciákban a bíróságok független szervek. Ez az ítélkező bírák személyes függetlenségét jelenti. A bírák senki által nem utasíthatóak, döntéseiknél csak a hatályos jogot vehetik figyelembe. A személyes függetlenségüknek a  további biztosítéka, hogy a kinevezett bírákat csak különleges esetekben lehet a hivatalukból elmozdítani. A bírói szervezet minden országban többszintű, de a felsőbb szintek nem utasíthatják az alsóbb szinteket. A többszintűség célja, a jogorvoslat biztosítása. Amennyiben a felek a hozott döntést igazságtalannak érzik, úgy jogukban áll fellebbezni. A bíróságok ezen túlmenően szervezetileg is függetlenek, nincsenek alárendelve se a kormánynak, se a parlamentnek.

Az Egyesült Államokban a bírákat hasonlóképpen választják a politikai szereplőkhöz. Ennek következtében a bírák döntéseik során figyelembe veszik a szavazók elvárásait. Azonban például hozzá kell tenni, hogy az amerikai bírák hatásköre jóval szűkebb a büntetőügyekben, mint az európai bíróságoké. Az Egyesült Államokban valakinek a bűnösségét kizárólag az esküdtszék állapíthatja meg. A bíró feladata, csak a büntetés mértékének a meghatározása.

Európában a bírákat kinevezik. Azonban Európában a bírói szervezetrendszer vezetőit gyakran a parlament választja, vagy a kormány jelöli ki. Éppen ezért gyakran parlamenti többségi preferenciájú bírót választanak meg erre a pozícióra. A felsőbb szintű vezetők nem utasíthatják az alattuk lévő bírákat. De iránymutatást adhatnak, hogy bizonyos jogszabályokat hogyan értelmezzenek. A bíróságok tevékenységét maga a jogrendszer is nagymértékben befolyásolja. A kontinentális jogrendszer alapja, hogy a jogi normák általános tényállásokat rögzítenek, amelyeket a bírák értelmeznek a konkrét helyzetekre vonatkozóan.

Az angolszász jogrendszerekben ezzel szemben a precedens jogot alkalmazzák. A jogot itt a bíróságok nem a jogszabályokból vezetik le, hanem korábbi döntésekből. A bírák döntési szabadsága itt jóval nagyobb, hiszen eldönthetik melyik precedens minősítik az adott ügyben relevánsnak, azt a konkrét ügyben hogyan alkalmazzák.

Alkotmánybíróságok

Az alkotmányok rendelkezései sok esetben igen elvontak, aminek okán többféleképpen is értelmezhetőek. Külön intézményt hoztak létre abból a célból, hogy az alkotmány rendelkezéseit hitelesen értelmezze és azok megtartását védelmezze, ez az intézmény az alkotmánybíróság. Az alkotmánybíróság a jog és a politika határán elhelyezkedő intézmény.

Annyiban hasonlít a többi bírósághoz, hogy az általában megfogalmazott jogi normát csak a konkrét bizottságok beadványaként vizsgálja. Annyiban viszont eltér tőlük, hogy az alkotmánybíróság által vizsgált esetek nem valódi jogviták, hanem maguk a jogszabályok és azok viszonya egymáshoz.

Az alkotmánybíróság legfontosabb feladata annak megállapítása, hogy az egyes jogszabályok összhangban vannak-e az alkotmánnyal. Mivel az alkotmánnyal egyetlen jogszabály se lehet ellentétes, ezért az alkotmánybíróság az alkotmányellenesség kimondásával a parlamenti többség által hozott döntéseket is megsemmisítheti. Az alkotmánybíróság tényleges hatalmát és politikai rendszerben játszott szerepét több tényező határozza meg. Ezek közül első az alkotmánybíróság és a bírói szervezet kapcsolata.

A klasszikusnak tekinthető amerikai rendszerben az alkotmánybíráskodás egyike a bíróságok hatáskörének. Itt az alkotmánybíráskodás legfőbb szervének a legfelsőbb bíróság, a Supreme Court számít, mely a bírói szervezet része és annak csúcsán helyezkedik el. Vagyis az amerikai legfelsőbb bíróságnak csak egy kis részét teszi ki az alkotmánybíráskodás.

Ezzel szemben Európában az alkotmánybíróságok a többi bírósági szervtől függetlenek. A bírói hierarchián kívüli intézmények. Az amerikai példával ellentétesen, itt az európai alkotmánybíróságoknak kizárólag a feladatuk az alkotmánybíráskodás.

Fontos kérdés, hogy az alkotmánybíróság konkrét vagy absztrakt kontrollt végez.

Konkrét norma kontroll

Ennek lényege az, hogy az alkotmánybíróság a többi bírósághoz hasonlóan csak egyedi eseteket vizsgál. E vizsgálat során állapítja meg egyes jogszabályok alkotmány-ellenességét. Az USA béli gyakorlatot kizárólag ez a fajta eljárás jellemzi.

Hirdetés
Iskolát keresel gyermekednek? Katt ide!

 

Absztrakt norma kontroll

Ennek során viszont az alkotmánybíróság közvetlenül a jogszabály alkotmányosságát vizsgálja, függetlenül annak alkalmasságától. Ez a megoldás az Európai alkotmánybíróságokra jellemző.

 

Előzetes norma kontroll

Néhány európai országban ismert az előzetes norma kontroll intézménye. Pl. Olaszországban, Ausztriában, Franciaországban vagy éppen Magyarországon. A még ki nem hirdetett jogszabályok alkotmányosságának ellenőrzését is lehet kérni az alkotmánybíróságtól. Ezt nevezzük előzetes norma kontrollnak. Ezt az ellenzék politikai fegyverként is tudja használni, hiszen ezzel lassítani lehet az alkotmányozás és a törvénykezés folyamatát.

Az alkotmánybíróság politikai szerepét az alkotmány bírák politikai felfogása is nagyban befolyásolja. Két fajta alkotmánybírói szerepfelfogás van, van az aktivista szerepfelfogás és a textualista szerepfelfogás.

Az aktivista szerepfelfogás szerint, mivel az alkotmányok általában csak általános szinten rögzítik a legfontosabb alapelveket, ezért az alkotmánybíróságnak az alkotmányos elveket tágan kell értelmeznie. Nem csak az alkotmány szövegét kell figyelembe venni, hanem a mögöttes szellemiséget is.

Az önkorlátozó textualista szerepfelfogás szerint csak a leírt szöveget kell alapul venni és a szövegen kívüli viszonyokat lehetőség szerint figyelmen kívül kell hagyni, s az alkotmánybíróságnak megkell maradnia az alkotmány szűken vett értelmezésénél.

Az alkotmány bírák minden országban alku tárgyaként nyerik el a pozíciójukat. Pl. az USA-ban az elnök a szenátus jóváhagyása esetén nevezheti ki a legfelsőbb bíróság tagjait. Az alkotmány bírák mindenhol tapasztalt bírók, ügyvédek, egyetemi tanárok közül kerülnek ki.

Ombudsman

A történelem során az egyre terebélyesedő bürokráciával szemben az állampolgárok egyre kevésbé voltak képesek a jogaiknak érvényt szerezni, s sokan egyre kiszolgáltatottabbnak érezték magukat. Ez a folyamat vezetett számos országban az ombudsmani intézmény megalakításához. Az ombudsmani intézmény az egyéni jogvédelem eszköze.

Az ombudsman feladata az, hogy feltárja a közigazgatás működése során az állampolgárokat ért sérelmeket, s javaslatot tegyen azok orvoslására. Az ombudsman a végrehajtó hatalomtól független személy, akit legtöbb esetben a törvényhozás választ. Az ombudsman eljárása során kizárólag a jogszabályoknak van alávetve. Az ombudsman a legtöbb országban egyéni kérelmek alapján jár el. Az ombudsman maga dönti el, hogy melyik kérelmeket vizsgálja meg és melyek azok, amelyekkel nem foglalkozik.

Az ombudsman legfontosabb jogosítványa a széles körű vizsgálódás lehetősége: a közigazgatási iratokba szinte korlátlanul betekinthet. A közigazgatási szerveket a jogszabályok kötelezik az ombudsmannal való együttműködésre. Az ombudsman megvizsgálja, hogy az adott ügy során hogyan járt el a közigazgatás, s megállapítja, hogy megsértették-e a kérvényező jogait vagy nem. Az ombudsman a vizsgálatának eredményéről tájékoztatja az érintettet, s amennyiben jogsértés történt, felhívja a jogsértőt a jogsérelem orvoslására. Ezzel azonban ki is merülnek az ombudsman jogi lehetőségei. Az ombudsman nem jogosult közigazgatási aktusok megváltoztatására, nem jogosult közigazgatási szervek vagy az abban dolgozó személyek elmarasztalására. Legfeljebb még ajánlásokat fogalmaz meg a törvényhozás felé.

Az ombudsman tevékenységéről általában évente beszámol a törvényhozásnak. Az ombudsmanoknak általában fontos fegyvere még a nyilvánosság, ha az állampolgári jogok megsértését tapasztalja, akkor a közvélemény és a törvényhozás felé fordulva próbálhat nyomást gyakorolni az érintett szervekre.

Az ombudsmani intézmény majdnem 200 éves múltra tekint vissza. Az első ombudsmant 1809-ben Svédországban nevezték ki. Az ombudsmannak különböző típusai vannak: a legtöbb országban központilag működnek, de működhetnek regionális szinten is. Megkülönböztethetünk továbbá általános és szak ombudsmanokat. Az általános ombudsmanok a jogsérelmek bármely fajtájával foglalkozhatnak, míg a szak ombudsmanok csak egy-egy fajtával. Természetesen az ombudsmanok munkáját széles hivatali háttér segíti.

Finkenzeller Kitti

Szólj hozzá!