A politikai párt fogalma, általános vonásai

A párt olyan szervezet, amely jelölteket állít választott közhivatali és törvényhozói pozíciókra. Ez a minimum definíció még kiegészíthető különböző kritériumokkal, jellemzőkkel. Ilyen az önkéntesség, szervezettség, közös ideológia és/vagy érdek, program átfogó jellege, egységes/koordinált csoport viselkedés. Ha a pártot az államtól kívánjuk elhatárolni, akkor azt kell hangsúlyozni, hogy a pártok önkéntes, közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkező szervezetek. … Folytatás>>

Szükségállapot, rendkívüli állapot, háborús veszélyhelyzet

Jelenleg Magyarországon háborús veszélyhelyzet van kihirdetve, különleges jogrendként, mely Alaptörvény módosítással is járt. A módosítási javaslat benyújtását Varga Judit igazságügyi miniszter tette meg. A parlament május 24-én fogadta el – 136 Igen és 36 Nem szavazattal – az Alaptörvény 10. módosítását, mely másnap életbe is lépett. A szomszédos országban dúló háborúra való hivatkozással a javaslat … Folytatás>>

Észak-atlanti Szerződés Szervezete: NATO

Észak-atlanti Szerződés Szervezete: biztonságpolitikai, politikai szervezet. A szerződés, amely ezt létrehozta, a Washingtoni szerződés, más néven Észak-atlanti szerződés. 1949. április 4-én Washingtonban született meg, aláírásakor jelen volt az amerikai elnök, aki ekkor Harry S. Truman volt. Összesen 12 ország írta alá a szerződést, ekkor mind a 12 ország külügyminisztere jelen volt. Belgium, Kanada, Dánia, Franciaország, … Folytatás>>

Bíróságok, Alkotmánybíróság, Ombudsman

Bíróságok A modern demokráciákban a bíróságok független szervek. Ez az ítélkező bírák személyes függetlenségét jelenti. A bírák senki által nem utasíthatóak, döntéseiknél csak a hatályos jogot vehetik figyelembe. A személyes függetlenségüknek a  további biztosítéka, hogy a kinevezett bírákat csak különleges esetekben lehet a hivatalukból elmozdítani. A bírói szervezet minden országban többszintű, de a felsőbb szintek … Folytatás>>

Kormány

Végrehajtó hatalom A kormányok szerepe, tevékenysége a politikai rendszerek egészét meghatározzák, különféle alapvető funkciókkal rendelkeznek. Kormányok funkciói Politikaformáló funkcióà A modern parlamentáris demokráciákban a politikai célokat, adott politikai problémára adott válaszokat a kormány határozza meg. A kormány rendelkezik az állami erőforrásokkal (pl. költségvetési pénzek) és az állami végrehajtó apparátussal. A kormány hatalma természetesen nem korlátlan. … Folytatás>>

A törvényhozó hatalom-Parlament

A törvényhozó hatalom Ha megnézzük az egyes politikai rendszerek intézményeit, akkor a közvélemény számára a legtöbb politikai tartalommal maga a parlament bír. A közvéleménynek leggyakrabban a politikáról a parlament jut eszébe. A modern értelemben vett parlament egy viszonylag fiatal intézmény. A történeti előzményei azonban messzire nyúlnak vissza. Valamennyi szervezett társadalomnak gondoskodnia kellett a közösség tagjai … Folytatás>>

Az alkotmány és az alkotmányosság

Alkotmány és alkotmányosság fogalma Ha az alkotmány kifejezést nyelvileg nézzük, akkor a 18. századi magyarban egyfajta szerkezetet, alkotást jelentett. Ez a jelentés a jogi realitástól sem áll messze, hiszen olyan jogi konstrukcióról beszélünk, amely az állam szerkezetével és szervezetével kapcsolatos információkat tartalmaz. A mai uralkodó nézet szerint az alkotmány olyan jogi norma, amely a társadalmi … Folytatás>>

Totalitárius és autoriter politikai rendszerek

A két rendszer a hatalom gyakorlásának módjában, eszközeiben különbözik egymástól. A demokrácia hiánya nem jelent automatikusan diktatúrát. Köznapi nyelven egy társadalom demokratikus, vagy diktatórikus. A diktatúra fogalma csak a 20. században vált általánossá, elsősorban a totalitárius rendszerek és az egyeduralom szinonimája lett. Korábban a zsarnokság, despotizmus és teljhatalom fogalmát alkalmazták. A kora-újkorban az uralkodói tekintély … Folytatás>>

A hatalommegosztás elve – Államforma, kormányforma fajták

Hatalom A hatalom természetét és funkcióit már az ókori görögök és a középkori egyház atyák is vizsgálták. Arisztotelész, Szent Ágoston és Aquinói Tamás nézeteiben az volt a közös, hogy empirikus megfigyeléseken alapultak, s a hatalmat a morál oldaláról közelítették meg. A mai értelemben vett hatalommegosztási elvet John Locke fogalmazta meg. John Locke elmélete Az ő … Folytatás>>