Észak-atlanti Szerződés Szervezete: NATO

Észak-atlanti Szerződés Szervezete: biztonságpolitikai, politikai szervezet. A szerződés, amely ezt létrehozta, a Washingtoni szerződés, más néven Észak-atlanti szerződés. 1949. április 4-én Washingtonban született meg, aláírásakor jelen volt az amerikai elnök, aki ekkor Harry S. Truman volt. Összesen 12 ország írta alá a szerződést, ekkor mind a 12 ország külügyminisztere jelen volt. Belgium, Kanada, Dánia, Franciaország, Izland, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Nagy-Britannia, USA voltak NATO alapító államai. Államformától függetlenül csatlakoztak államok a NATO alapításánál. Az aláírással még nem lépett hatályba, erre sor csak 1949. augusztus 24-én került, hiszen az érintett országok törvényhozásának ratifikálnia kellett a szerződést.

Az egyezmény célja

Egyértelműen a szovjet veszély ellensúlyozása volt a cél. Reális veszélynek tartották Sztálin azon célját, hogy a kommunizmust tovább terjessze a világban, főként Európában. Sztálin azonban a világforradalmat nem próbálta Nyugat-Európában beteljesíteni.

A NATO jelenlegi célja, hogy politikai és katonai eszközökkel őrizze meg a tagjai szabadságát és biztonságát.

NATO két pillére

A NATO Frontja az Európa nyugati része, a hátország, pedig az amerikai kontinens, amely Észak-Amerikára koncentrált elsősorban.

Az egyezmény tartalma

A nyugati világ elleni lehetséges támadással szembeni közös védelem és biztonság, az első és legfontosabb cél. A NATO kormányközi szervezet, amelynek célkitűzései között szerepel, hogy a tagországok közötti politikai szolidaritást megteremtse és a megfelelő katonai védelmet is létrehozza. A legfontosabb része az 5. cikkely, ami arról szól, hogy fegyveres támadás esetén, mely egyik vagy másik tagállam ellen indul Európában vagy észak Amerikában, úgy tekinthető, hogy támadás érte a NATO összes tagállamát. A megtorlás is ezen alapelv szerint működik. Az Európának adott Marshall segély jelentette a NATO jogi alapját. A NATO ellenőrzést is gyakorol a kiemelt területeken, mint a Keleti tenger, (Dánia, Norvégia), Atlanti Óceán északi térsége, Földközi tenger. NATO az azonos státusszal rendelkező szuverén államok szövetsége.

Bővítés

A NATO tagok száma az első fél évszázadában jelentősen növekedett, 12-ről 19-re. 1952-ben bővített előszőr jelentőset ekkor egyszerre két államot is felvett, Törökországot és Görögországot. 1955-ben létrehozták a Varsói Szerződés ellenszervezetet. 1958-ban Spanyolország csatlakozott a NATO-hoz. Jelenleg 30 állam tagja a szervezetnek.

Specialitások

Vannak tagországok melyeknek a helyzetük speciális a NATO-ban, ilyen Izland, ugyanis az adja a sajátosságát, hogy nincs hadserege. Az Egyesült Államok látja el Izland védelmét. Katonailag három ország nem integrálódott: Izland, Franciaország, Spanyolország. A NATO vezető szerepét az Egyesült Államok tölti be. Bár a NATO katonai szervezet, alapvetően politikai ellenőrzés alatt áll, működése demokratikus. Minden tagországnak vétójoga van a döntéshozatalban.

A NATO legfontosabb intézményei

Észak Atlanti Tanács

Ez egy fajta tanácskozó testület, és egyben a legmagasabb szintű döntéshozó szervezet is. Az Észak Atlanti Tanács a tagállamok képviselőiből áll, ha miniszteri szinten ülésezik a tanács, akkor külügyminiszerek, szakminiszterek üléseznek. Évente kétszer van ilyen ülés. Nagyköveti szinten is ülésezik a tanács heti szinten. Az Észak Atlanti Tanács központja Brüsszelben található. Van egy elnöke, melynek elnevezése főtitkár, aki elnököl a különböző szintű üléseken.

Hirdetés
Iskolát keresel gyermekednek? Katt ide!

Védelmi tervező Bizottság

Ez a NATO integrált védelmi rendszerében résztvevő tagállamok képviselőiből áll. A Védelmi tervező Bizottság kifejezetten katona-politikai kérdéseket tárgyal. Itt is lehetséges különböző szinteken való ülésezés. Gyakrabban nagyköveti ülések vannak, azonban vannak miniszteri ülések, ahol a védelmi miniszterek vannak jelen.

Nukleáris Tervezési Csoport

A Nukleáris Tervezési Csoport a Szövetség nukleáris kérdéseivel foglalkozó vezető testületeként működik, és megvitatja a nukleáris erőkkel kapcsolatos konkrét politikai kérdéseket. A Szövetség nukleáris politikáját folyamatosan felülvizsgálják, az új fejleményekhez igazítják és módosítják.

 

A NATO alapelvei

Az alapító okiratban fogalmazódnak meg a NATO alapelvei.

  • A béke megőrzése az egyik alapelv, és ez tekinthető az egyik legfőbbnek, ezzel azt is kimondja, hogy a szövetség nem támadó jellegű szövetség.
  • Szilárd demokratikus jog- és intézményrendszerrel kell rendelkezniük a csatlakozni kívánó tagállamoknak. Ha egy nagyhatalom a nem szeretné, hogy a környezetében NATO tagállam legyen, tud a szomszédságában instabilitást előidézni. Jelen esetben az orosz-ukrán konfliktusnál konkrét példát láthatunk erre.
  • A NATO garanciát ad a demokrácia megőrzésére.
  • Egy csatlakozó ország hadseregének kompatibilisnek kell lennie a NATO-val. Parancsnoki és vezetési rendszer, hadsereg szerkezete, kommunikáció, légvédelem, pénzügyi elszámolási rendszer, humán erőforrás vonatkozásában is meg kell felelni.
  • Ha valamelyik NATO tag úgy érzi, hogy fenyegetettségben van, akkor kérhet konzultációt a többi NATO tagállamtól.
  • A kollektív biztonság elv alapján köteles úgy kezelni minden tagország egy másik NATO tagország elleni támadást, mintha ellene is támadást indítottak volna.
  • Az ENSZ Biztonsági Tanácsát illeti az elsődlegesség a döntésben, a NATO-nak alkalmazkodnia kell az ENSZ döntéséhez. A NATO szerződés megerősíti azt, hogy a nemzetközi biztonság fenntartásában az ENSZ-nek van prioritása.
  • A NATO azt is deklarálta, hogy a NATO tagállamok fegyveres erőit nem csak ott védi meg, ahol NATO tagállami területen van, hanem azon kívül is

Minden NATO tagállam a saját törvényei szerint dönthet – országgyűlése döntése alapján – a külföldi csapatok bevetéséről és csapatai külföldön történő bevetéséről.

Egy NATO tagország nem köthet olyan nemzetközi szerződést, amely ellentétes a NATO szerződéssel.

Humanitárius Intervenció

A Koszovói válság (1998) nyarán, az USA-nak és a NATO-nak az volt az álláspontja, hogy a NATO beavatkozhat akkor is, ha nem fogadja el az ENSZ biztonsági Tanácsának a döntését. Mikor szükséges beavatkozni humanitárius célzattal, egy válságkezelésbe? Ezt nem definiálták soha és azt se, hogy ki teheti meg. A koszovói válság óta bármelyik másik nem NATO hatalom is élhet ezzel a fogalom használattal, hogy humanitárius lépés.

Hogyan válhat egy ország NATO tagállammá?

Nem a jelentkezés függvénye, hanem a meghívás útján jöhet létre a tagság. 1997 szeptemberében és októberében lezajlottak Magyarország csatlakozási tárgyalásai is. Csak abban az esetben lehet meghívni egy országot tagnak, ha minden NATO tag elfogadja a jelöltet. A tagországok törvényhozásainak is ratifikálniuk kell a bővítést és a tagországok parlamentjeinek meg kell szavazniuk.

Finkenzeller Kitti 

 

Szólj hozzá!