Kormány

Végrehajtó hatalom

A kormányok szerepe, tevékenysége a politikai rendszerek egészét meghatározzák, különféle alapvető funkciókkal rendelkeznek.

Kormányok funkciói

  1. Politikaformáló funkcióà A modern parlamentáris demokráciákban a politikai célokat, adott politikai problémára adott válaszokat a kormány határozza meg. A kormány rendelkezik az állami erőforrásokkal (pl. költségvetési pénzek) és az állami végrehajtó apparátussal. A kormány hatalma természetesen nem korlátlan. Jogi, intézményi és gazdasági korlátokkal mindig számolnia kell.
  2. Jogalkotási funkcióàRendelkezik törvénykezdeményezési joggal. Ebből is következik, hogy a törvények szövegezése a legnagyobb részben a kormányhoz kapcsolható. Ezek mellett a kormány maga is bocsát ki jogszabályokat. A rendeletalkotás joga megilleti a kormányt (bizonyos kérdéseket saját hatáskörben szabályozhat).
  3. Végrehajtó funkcióà A kormány gondoskodik különböző jogszabályok végrehajtásáról. A kormány feladata elsősorban a végrehajtás irányítása és megszervezése. A konkrét végrehajtást a közigazgatás végzi. A kormány ennek a tevékenységnek csak a legfontosabb irányait határozza meg, és a felügyeletét látja el.

A kormány felépítése

Az amerikai szóhasználat a kormányt igen tágan értelmezi, hiszen gyakorlatilag az összes állami intézményt magába foglalja.

Ennél szűkebb értelme a kifejezésnek, amikor kormány alatt a végrehajtás szerveit, a közigazgatást és az önkormányzatokat értik.

A szűk értelmezés szerint: Az államigazgatás legközpontibb személyei a kormánytagok (miniszterek, államtitkárok).

A legszűkebb szerint: Csak a miniszterek és a miniszterelnök a kormány tagjai.

Kormányfő

A kormány élén a kormányfő áll, akit a legtöbb országban miniszterelnöknek neveznek. A kormányfő minden tekintetben irányítja a kormányt. Meghatározza a legfontosabb kormányzati prioritásokat, összehangolja a különböző miniszterek tevékenységét, dönt a köztük kialakuló esetleges konfliktusokról. A kormányfő helyzete mind jogi, mind politikai értelemben rendkívül erős. Kiemelt szerepét az adja, hogy egyedül ő képes a kormányzati tevékenység egészét áttekinteni. A miniszterek lényegében csak a saját tárcájuk problémáit ismerik. A kormányfő helyzetét tovább erősíti, hogy szabadon dönthet számos állami tisztség betöltőjének, így a minisztereknek a személyéről is. Ugyanakkor az esetek többségében, a kormányfő erős pártháttérrel is rendelkezik. A legtöbb esetben ő a parlament legnagyobb pártjának elsőszámú vezetője.

Miniszterek

A miniszterek és a minisztériumok sok tekintetben különböznek egymástól. A kormányfő kijelöli az egyes minisztériumok minisztereit. A miniszterek az államigazgatás egy-egy területét, ágát irányítják az általuk vezetett minisztériummal. A miniszterek saját feladatkörükben általában önállóan dönthetnek, ám döntéseiket az összkormányzati érdekek figyelembe vételével kell meghozniuk.

Eltérő az egyes minisztériumok és miniszterek politikai súlya. Valamennyi kormányban a klasszikus tárcák minősülnek a legjelentősebbeknek. Ez a belügy, külügy, pénzügy, honvédelem, igazságügy stb. A fontos tárcákat irányító miniszterek fontos kormánytagokká válnak. De mellettük a kormánypártok vezető személyeségei által betöltött tárcák is fontossá válnak, a miniszter személyének politikai súlya miatt.

Az egyes miniszterek aszerint is különböznek egymástól, hogy tisztségüket szakmai vagy politikai alapon nyerték-e el. Természetesen a legtöbb esetben egy miniszter kinevezésében mind a kettő szerepet játszik. A minisztereknek politikailag lojálisnak kell lenniük, hasznos, ha az adott ágazathoz értenek is. Bizonyos miniszterek a kormánypártokban betöltött vezető szerepüknek köszönhetik bársonyszéküket, míg mások előtte is az általuk irányítandó ágazatban dolgoztak, és semmilyen, vagy csak csekély pártpolitikai múlttal rendelkeznek.

Kormányok pártháttere

A legtöbb országban koalíció kormányok működnek. A koalíciók okaira különböző válaszokat lehet adni. A politikatudományban számos elmélet született erre. A legjelentősebb elmélet két nagy csoportot különböztet meg: vannak a pozícióorientált koalíciók és vannak a programorientáltak.

Hirdetés
Iskolát keresel gyermekednek? Katt ide!

A pozícióorientált modell szerint: A pártok úgy lépnek koalícióra, hogy a meglévő kormánynak többsége legyen és ez a többség ne haladja meg a szükséges minimumot. Ha egy pártnak megvan a többsége, akkor egypárti többségi kormány fog alakulni, ha nincs meg a többség, akkor vonnak be másokat a koalícióba. Ez azt a célt szolgálja, hogy minél kevesebb személy között kelljen elosztani a kormányzati pozíciókat. Az így létrejövő koalíció a minimális győztes koalíció.

A programorientált modell szerint: Nem mindegy, hogy a pártok kivel kötnek koalíciót. A koalíciókötésben a parlamenti matematika mellett meghatározó szerep jut a pártok ideológiai irányultságainak és a pártpolitikai programok összeegyeztethetőségének.

A pozícióorientált és a szakpolitikai típust ötvöző a minimális szélességű koalíció. Az ideológiai szempontból egymáshoz közel állók a lehető legkevesebb bevont párttal kötnek koalíciót. Az ideológiailag közel álló összes pártot beveszik a koalícióba. Itt általában van egy úgynevezett potyautas párt, aki nélkül is meglenne a kormánytöbbség, viszont ideológiai alapon beveszik a kormánykoalícióba.

Kisebbségi kormányok: A kormányt alkotó pártnak/pártoknak nincs többségük a parlamentben. Egy ilyen kormány úgy maradhat hatalmon, ha megállapodik bizonyos ellenzéki párttal/pártokkal, hogy a legfontosabb szavazásokkor támogatja (költségvetés, bizalmi szavazás), vagy lavíroz az ellenzéki pártoknál (hol ezzel, hol azzal egyezik meg egy törvény elfogadásánál). Az utóbbi eset akkor működik, ha az ellenzék megosztott.

Közigazgatás

A parlamentáris demokráciákban ahogy már láthattuk, a legfontosabb döntések a kormányban és a parlamentben születnek. Ezen döntések végrehajtása egy elkülönült szervezetrendszer, a közigazgatás feladata. A közigazgatás részt vesz a döntés előkészítésben is, de a legfontosabb funkciója a végrehajtás.

A 20. században elsősorban a jóléti államok kiépülésének következtében a közigazgatás feladatai jelentős mértékben megszaporodtak. Korábban ezek a feladatok kimerültek a rendészeti és a pénzügyi igazgatásban. A 20. századi államok azonban már kiterjedt szociális ellátórendszert működtetnek. Gondoskodnak az öregekről, a rászorulókról, de felelősséget vállalnak az oktatásért az egészségügyért is. A feladatok bővülő körei egyre nagyobb szervezetrendszert és apparátust kívántak meg, amely valamennyi országban a közigazgatás drasztikus emelkedéséhez vezetett. Minél kiterjedtebb szerepet játszik a közigazgatás az életünkben, annál fontosabb, hogy a feladatait megfelelő módon lássa el.

Két legfontosabb elvárás a demokratizmus és a hatékonyság.

A közigazgatás demokratizmusa az elsősorban a jogszerűségét jelenti. A tevékenysége során csak a hatályos jogszabályokra lehet tekintettel, és azokat mindenkivel egyforma módon alkalmazza. A hatékonysága a feladatok szakszerű ellátását jelenti. A közigazgatás éppolyan szakma, mint bármelyik másik, ezért az ellátásához rutin és tapasztalat szükséges.

A demokratizmus és a hatékonyság könnyen ellentétbe kerülhetnek egymással. Ez akkor fordul elő, ha a kormány racionalitása ellentétbe kerül a közigazgatás racionalitásával.

Felépítése

A közigazgatási szervezetrendszer a központi és a különböző önkormányzati közigazgatási szervekből áll. Ezeket a szerveket minden esetben az ország központi kormánya irányítja. Az állami szint alatt helyezkednek el a különböző önkormányzatok, régió, települések igazgatási szervei. Az államigazgatás és az önkormányzati szervek egymáshoz viszonyított aránya döntően meghatározza a kormány döntéseit a végrehajtás irányítására vonatkozóan.

Az unitárius államokban a végrehajtás nagy részét az államigazgatási szervek végzik. Ezért a kormány jelentős mértékben a kezében tartja a végrehajtás irányítását.

Ezzel szemben a decentralizált államokban a végrehajtás az önkormányzati szervekre hárul. Ezeknek a tevékenységét a kormány legfeljebb jogszabály alkotáson keresztül irányíthatja. Itt tehát korlátozottabbak a kormány döntései a végrehajtás teljes irányítására.

 

Finkenzeller Kitti

Szólj hozzá!