Magyar iskola a határon túl

Romániában-Erdélyben a geopolitikai helyzetet tekintve jelentősen kiemelt helyzetben vannak azok a megyeszékhelyek, amelyek országosan nagy jelentőséggel bírnak, fejlesztési pólusok, illetve európai szintű befolyással rendelkeznek. Néhány részt leszámítva, mint Partium, illetve Székelyföld, az erdélyi magyarság szétszórtan, vagyis szórványban él. A sajátossága az említett magyarságnak, hogy körülbelül 82 százalékuk városokban található meg.

Erdélyben három fejlesztési régió található, a Központi, az Északnyugati, illetve a Nyugati. A legnagyobb számban a magyarság a Központi régiót nézve, Maros megyében, azon belül Marosvásárhelyen él.  Az Északnyugati övezetet tekintve Kolozs megyében, azon belül Kolozsváron, található a legnagyobb magyar lélekszám, Nyugati körzetet illetően, pedig Temes megyében és Temesváron. Azok a városok, ahol arányaiban magasabb számban található meg a magyar lakosság, a település nagysága alapján, inkább a kisebb településekhez tartoznak. A szórvány népesség Erdélyben felülprezentált.

Magyar iskola?

Azonban jelentős problémákat vet fel, hogy ezektől a településektől távol élőknek nincs feltétlen lehetőségük magyar oktatásban részesülni. Elengedhetetlen olyan oktatási intézmények megvalósítása, amelyek lehetővé teszik a kisebb településeken élő erdélyi magyar gyermekek számára az oktatást. [1]

Azonban abból kifolyólag, hogy a külhoni magyar átlag – szórvány – elsősorban városokba összpontosul, könnyebb a szórványgondozás intézményi (iskola) hátterét városokra koncentrálni. Kiemelten fontos a diaszpóra képviselete és az asszimiláció fékezése. A magyar anyanyelv és a hagyományok ápolása, illetve a tanulás iránti igény maximálisan jelen van az erdélyi magyarságban. Az oktatásfejlesztés és a magyar iskolák elérhetősége a diaszpóra számára kitörési pontot jelent. [2]

Esély a homogén házasságok létrejöttére

Az asszimiláció szempontjából kiemelten fontos még a házasságok aránya. A gyermekek etnikai szocializációja kiegyenlítetlen a vegyes házasságok terén, nagy százalékuk az államalkotó nemzenek irányába fordul el. Ez különösen a szórványoknál figyelhető meg, ahol meghatározó a többségi nemzet dominanciája, illetve az etnikai összetétel következtében is kisebb az esély a homogén magyar házasságok létrejöttére. [3]

Hirdetés
Iskolát keresel gyermekednek? Katt ide!

Erdélyi-Magyar Iskola!

A közoktatásban a magyar nyelven tanulóknak az aránya körülbelül 4,9 %. A romániai magyar kisebbségek magyar-oktatási helyzete „gazdátlan”. Az elmúlt 100 évben az erdélyi embereknek hatalmi döntések sorozatán alapuló számos oktatáspolitikai változás között kell élniük. Fontos a nemzeti identitás: ez nem csak arról szól, hogy tudjuk, hogy magyarok vagyunk, hanem tudatos és nem tudatos elemeket is tartalmaz, érzelmekkel átszínezve. Ezeknek az identitás elemeknek az összeszervezésével alakítható ki egy társadalmi azonosságtudat. Ennek a megalapozása elsősorban az erdélyi magyar szülőkön áll, azzal, hogy magyar iskolába járatják gyermeküket és példát mutat, és ezáltal kifejezi a nemzeti önazonossághoz való lojalitást és a nemzeti kultúra melletti kitartást. Ezekből kifolyólag egy Erdélyi-Magyar iskola létrejötte, mely fontos értékeket képvisel, nélkülözhetetlen mind az itthon élő, mind a erdélyi magyarok számára. [4]

Finkenzeller Kitti 

Források

Borítókép: Székelykapu – Dálnok, Kovászna megye, Románia – Bidiga Olivér fotós fotója

Szólj hozzá!