Szükségállapot, rendkívüli állapot, háborús veszélyhelyzet

Jelenleg Magyarországon háborús veszélyhelyzet van kihirdetve, különleges jogrendként, mely Alaptörvény módosítással is járt. A módosítási javaslat benyújtását Varga Judit igazságügyi miniszter tette meg. A parlament május 24-én fogadta el – 136 Igen és 36 Nem szavazattal – az Alaptörvény 10. módosítását, mely másnap életbe is lépett. A szomszédos országban dúló háborúra való hivatkozással a javaslat lehetővé tette a kormánynak a háborús veszélyhelyzet elrendelését. A parlament mindezek mellett – ugyancsak az Alaptörvény módosítással összefüggésben – elfogadta a katasztrófavédelemről és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló javaslatot is.

 

A háborús veszély

Minden fegyveres összetűzést, többek között a polgárháborús konfliktust is a fegyveres konfliktus fogalma alá sorolunk. Humanitárius katasztrófának számít a fegyveres konfliktusból, háborús helyzetből vagy más okból kialakuló – természeti csapás vagy elemi katasztrófa esetén bekövetkezett –, az emberi életet tömegesen veszélyeztető súlyos élethelyzet fennállása.

Az indoklás alapján akkor van lehetőség az úgynevezett háborús tevékenységgel összefüggésben különleges jogrend kihirdetésére, ha Magyarországra tényleges hatása van a szomszédban zajló háborús eseményeknek. Ezen súlyos hatások közé sorolható a gazdasági és a humanitárius katasztrófa is, ha ezeknek a veszélye ténylegesen reális, tehát nemcsak a fegyveres konfliktusok lehetősége számít ide.

Továbbá a katasztrófavédelmi törvényben rögzítettek szerint a veszélyhelyzetben a kormány az élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonság, illetve a nemzetgazdaság stabilitásának az érdekében élhet azzal a jogával, hogy felfüggeszti egyes törvényeknek az alkalmazását, illetve számos esetben eltérhet azoktól. Ezt a jogkört a szükséges mérték betartásával gyakorolhatja a kormány, a háborús következmények megelőzése, kezelése és felszámolása céljából. Az ezzel kapcsolatos garanciális szabály, hogy a kormány által hozott intézkedéseket az alkotmánybíróságnak felül kell vizsgálnia, abban az esetben, ha valaki benyújt ezzel kapcsolatban egy indítványt.

Hirdetés
Iskolát keresel gyermekednek? Katt ide!

 

Veszélyhelyzet

A rendkívüli jogrend egyik alesete a veszélyhelyzet, ez mellet létezik még például terrorveszély és szükségállapot is. Az alaptörvény 53. cikkelye mondja ki, hogy a kormány, „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség”, esetén hirdethet veszélyhelyzetet. Ilyen veszélyhelyzet uralkodott hazánkban a koronavírus járvány kapcsán is, azt a köznyelvben járványügyi veszélyhelyzetként emlegették a legtöbben.

 

Mi az értelme a veszélyhelyzet kihirdetésének?

A kormánynak számos rendkívüli helyzetben gyors döntést kell hoznia, melyeket veszélyhelyzet és/vagy különleges jogrend esetén rendeleti kormányzás mentén valósít meg. Bár a kormánynak jelenleg kétharmados többsége van a parlamentben, így sokan nem értették, mi szükség van még egy biztosítékra a gyors és hatékony döntéshozatalhoz. De a parlamenti kétharmad, vagy bármilyen többség bármikor megszűnhet egy politikai csatározás következtében, ezért a kormány felelős döntést hozott, amikor a veszélyhelyzeteket nem pusztán a jelenlegi politikai erőviszonyok mentén, hanem felelős kormányként kívánta megoldani és szabályozni.

 

Országok, ahol jelenleg háborús veszélyhelyzet van kihirdetve

Moldova

Február 24-én a moldovai parlament megszavazta a rendkívüli hadiállapotot, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. A szükségállapot meghosszabbításra került, mely jelenleg is érvényben van.

Olaszország

2022. március 1.- 2022. december 31. közötti időszakra szükségállapotot hirdettek. Céljuk az országban tartózkodó ukrán menekültek segélyezése a súlyos gazdasági válság következtében, illetve Ukrajnának katonai eszközök, felszerelések, anyagok átadása. Magyarországhoz hasonlóan a két veszélyhelyzet – járványügyi és háborúval összefüggő – egymást váltotta.

Lengyelország

Február 24-én Lengyelország hadseregét rendkívüli készenléti állapotba helyezte.

Csehország

Június végéig hosszabbították meg a Csehországban március 4-én kihirdetett rendkívüli szükségállapotot. Ez a szükségállapot a menekültekre és a nekik segítséget nyújtókra vonatkozik csak, nem érinti a cseh állampolgárokat.

Szlovákia

A nagy számban érkező menekültek miatt február 24-én rendkívüli állapotot hirdettek Szlovákiában.

Litvánia

Az országban február 24. és március 10. között hirdettek rendkívüli állapotot.

 

Finkenzeller Kitti

Szólj hozzá!