Választói viselkedés Magyarországon

A 1989-es rendszerváltás előtti politikai rendszer miatt a társadalomra a bizonytalanság és a tagolatlanság volt a jellemző. Ennek köszönhetően a politikai piac széles és nyitott volt. Azonban ez nem csak magyar jelenség volt, hanem az egész kelet-közép európai rendszerre ez volt a jellemző.

A négy jelenség

Előzetesen 4 jelenség figyelhető meg a magyar választói viselkedéssel kapcsolatban:

  1. Tartósan magas a választáson részt nem vevő polgárok száma. Az 1990 óta megtartott országgyűlési választásokon a választók 30-40%-a nem vett részt.
  2. Tartósan magas, körülbelül 30% a bizonytalan választók száma, akik a választás előtti órákban, napokban döntik el, hogy kire szavazzanak.
  3. Magas a vándorszavazók száma, akik az adott választáson az előző választáshoz képest más pártra szavaztak.
  4. A protestáló vagy büntető választói attitűd, bizonytalanná teszi a pártok támogatottságát.

A három szakasz

A magyar választói magatartásnak 3 szakasza különböztethető meg 1990 óta:

  1. 1990-1998-as választások 1. fordulójáig tartó,
  2. 1998-as választások 2. fordulójától 2006-ig tartó,
  3. 2010 és 2018 közötti időszakra vonatkozó.

Magyarországon az országgyűlési választásokon való részvétel átlagosan 62-63% körül alakult. Ezzel Európában a legalacsonyabb részvételi országokhoz tartozunk.

Ha megnézzük az országgyűlési választások eredményeit 1990-től, akkor azt láthatjuk, hogy az első három általános országgyűlési választáson, rendkívül magas volt az átvándorlási érték más-más pártokhoz. Ez a trend az 1998-as választásokkal tört meg, amikor is elkezdett kialakulni két jelentős szavazói tömb az MDF és az SZDSZ körül, amely körülbelül 2,3 millió szavazópolgárt jelentett.

Hirdetés
Iskolát keresel gyermekednek? Katt ide!

Sok kutató vélte úgy, hogy a 2002-es választás stabilizálta a politikai tagoltságot és ezt úgy értelmezték, hogy az ezredfordulóra a párt preferenciák megmerevedtek.

Ami törést hozott az a 2010-es országgyűlési választás volt, ahol a két nagy választói tömeg egyik fele megbomlott. A FIDESZ-KDNP ott állt egy stabil szavazói körrel, a szemben lévő szavazói tömb viszont eltérően adta le szavazatait ezen a választáson.

A négy csoport

Választáson való részvételi hajlandóság szerint 4 csoportba sorolhatók a magyar választók.

  1. A biztos résztvevők aránya, kb. 45%-ot tesz ki.
  2. A valószínű részt vevők köre 17%-ot tesz ki.
  3. A valószínű távol maradók közé 25% sorolható.
  4. Elzárkózók 13%.

A jelenlegi választó polgárok 10%-áról elmondható, hogy életükben még egy választáson sem vettek részt. Az, hogy kik mennyire hajlandóak részt venni a választásokon, azt a demográfiai változók szignifikánsan mutatják. A társadalmi rétegen felfele haladva egyre inkább növekszik a részvételi hajlandóság.

Minél kedvezőtlenebb egy társadalmi csoport státusza, annál kisebb azoknak az aránya, akik részt kívánnak venni a választásokon. Minél kedvezőbb valakinek a társadalmi státusza annál valószínűbb, hogy részt vesz a választáson. Szintén fontos a részvétel szempontjából, az egyénekre jellemző beállítódás és aktivitási igény.

A részvételi szándékot a pártokhoz való kötődés is jelentősen befolyásolja. Azok a szavazók, akik erősen kötődnek egy párthoz, vagy azzal azonosultak, ők sokkal nagyobb eséllyel vesznek részt a választásokon, mint azok, akik nem kötődnek egyik párthoz sem, mert az ő részvételük, attól függ, hogy tudnak e pártot választani, akire szavazzanak. Azon szavazópolgárok, akik nem tudnak pártot választani, jó eséllyel nem vesznek részt a választáson.

 

Finkenzeller Kitti

 

Szólj hozzá!